Ilyenek vagyunk!


Győrtől csupán 17 kilométer Győrság, mégis igazi vidéki idill fogadja az ide látogatókat. Kitűnő kirándulási célpont lehet a település, a falu három dombjáról – a Halmi-, a Kiáltó- és az Uraság hegyről – gyönyörködhetünk a tájban, a környező településekben, egészen Kismegyerig ellátni tiszta időben. A helyi legenda szerint ezek egyikéről, a halmi dombról figyelte Napóleon a kismegyeri harcokat. Erről mesél a dombon lévő látnivaló is: a Napóleon-követ, vagy másik nevén Francia-követ 1809-ben Napóleon katonái helyezték el a történet szerint. A másik két domb sem üresen áll: az Uraság-hegyen egy, a millenium alkalmából készült kereszt csillan a lemenő Nap fényében, a Kiáltó-hegyen egy harangláb és a Noszkay-kopjafa jelenti a turisztikai látványosságot. Utóbbit 1987-ben a falu elhunyt patrónusa emlékére állították.
Egy kellemes, Pannonhalmára vezető túrának is kitűnő kiindulópontja lehet a falu, erdei ösvény visz innen a Pannonhalmi Apátság lábához. A néhány kilométeres séta során gyönyörködhetünk a környező falvak látképében és a Sokorói-dombvidék nyúlványaiban is. Ha szomjasan érkezünk vissza a túráról, vegyük a főtér felé az irányt, ahol egy ivókút oltja a turisták és a helybéliek szomját.  A templomok iránt érdeklődőknek is igazi kuriózum lehet a település. Győrság három keresztény– katolikus, evangélikus és református – gyülekezete négy templomban dicséri az Urat. A három vallás békében megfér egymás mellett, sőt, az ökumené jegyében gyakran együtt ünnepelnek, többek között az adventi időszakban is. A Sághalomalján lévő, 1958-ban felszentelt templom a falubeliek egyik büszkesége, akkoriban ugyanis nem épültek templomok Magyarországon. Solecki Endre helyi plébános a hívek segítségével a forradalom leverése után, 1957-ben építtette, csupán öt évvel azután, hogy Budapesten a Dózsa György úton a kommunista kormány lebontatta a Regnum Mariánum templomot. A római katolikus templom műemlék jellegű, Árpád kori kápolna romjaira épült 1748-ban. Ez a templom őrzi a megye legrégebbi Szent Flórián szobrát, de figyelmet érdemel a barokk főoltár is, ahol Szűz Mária hársfából faragott, színes faszobra és a díszes keresztelőkút található.
Győrságon megtekintésre méltó a Millecentenáriumi Emlékpark is, ahol az első és második világháborús emlékmű, valamint 1848-49-es és 1956-os forradalom emlékéül kopjafák állnak.
Az itt pihenő, kikapcsolódó turistáknak jó bort sem kell otthonról magukkal hozniuk, a falu címere is tradicionális szőlőkultúráról árulkodik. A Pannonhalmi borvidékhez tartozó településen a homokkőbe vájt Uraság- és Kiáltó-hegyi pincesoron megkóstolhatjuk a helyi, többségében fehér borokat. Győrságon 15-20 család foglalkozik bortermeléssel, a pincesor felől a nyári szellő gyakran visz harmonikaszót.
Fontos szerep jut a falu életében a lovaknak, a helyi Lovas Egyesület a legtöbb rendezvény szervezéséből kiveszi részét. A falunapot 2000 óta a szervezettel karöltve rendezi meg az önkormányzat, lovas bemutatókkal, versenyekkel, felvonulással színesítik a programot. A szüreti felvonuláskor is végighajtanak a díszes fogatok, amelyek december 5-én a Mikulást „viszik” a gyerekeknek. „Büszke vagyok arra, hogy olyan falunak a polgármestere lehetek, ahol rendezettek a porták, az emberek odafigyelnek egymásra és aktív közösségi élet zajlik. Hat jól működő egyesületünk biztosítja a szabadidő hasznos, kellemes eltöltésének lehetőségét” – mondta Ferenczi Zsolt polgármester. Aktív részese a falu életének a harmonika csoport, a Dalárda, a kosárfonó szakkör, a baba-mama klub és a Győrsági Nefelejcs Egyesület is. Nekik a 2013-ban teljesen felújított művelődési ház, az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT) ad otthont.
Hagyományőrzők a győrságiak, s nem csak a lovas tradíciókat örökítik át a fiataloknak. A szüreti felvonulók népviseletben járják végig az utcákat, a programot a néptáncosok és a helyi harmonikások előadása teszi még szórakoztatóbbá. Több ház „megállóhelyként” csatlakozik a szüreti mulatsághoz, ott felelevenítik a régi vendéglátós tradíciókat.

Méltán büszke Győrság focicsapatára is, került ki onnan eredményes sportoló. A győrsági Kalmár Zsolt a Győri ETO labdarúgó akadémiáján járta végig a korosztályos csapatokat. Jelenleg a magyar válogatott  középpályása, a német másodosztályú RB Leipzig együttesének játékosa.
A győrságiak az év első véradói a megyében. Vöröskereszt január első napjaiban itt szervez először véradást, s nem hiába: mintegy hatvanan nyújtják évről évre karjukat másokért.
Ilyenek a győrságiak: segítőkészek, hagyományőrzők, vendégszeretők. Nem csoda, hogy szívesen látogatnak ide határon túli testvértelepüléseik lakói is. „Székely és olasz testvértelepüléseinkkel évi rendszerességgel adunk lehetőséget fiataljainknak, hogy megismerkedjenek más kultúrákkal” – emelte ki a település lehetőségei közül a településvezető. A falu értékei között említette a városok közelségét is: „Jó közel lenni egyszerre Győrhöz és Pannonhalmához. Ezt szerencsére mások is észreveszik, így folyamatosan emelkedik lakosságszámunk”.

(Forrás:http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/ilyenek_vagyunk_gyorsagiak_-_innen_figyelte_napoleon_a_kismegyeri_csatat/2458167/)

1 (1)