TALAJVÍZ-KUTAK LÉTESÍTÉSI / FENNMARADÁSI ENGEDÉLYE
Általános Információk
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 24. § (1) bekezdés a) pontja szerint a jegyző engedélyezi olyan kút létesítését, üzemeltetését, fennmaradását és megszüntetését, amely az alábbi feltételeket együttesen teljesíti:
• A kút helye nem érint vízbázis-védelmi területet;
• A kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használ;
• A kút kizárólag házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja;
• A kútból maximum 500 m3/év mennyiség kerül kitermelésre;
• A kút olyan ingatlanon létesül, ahol épület van, vagy az épület létesítésére engedélyt adtak/bejelentés történt a hatóság felé; és
• a kút nem gazdasági vízkivétel céljából létesül(t).
Amennyiben valamelyik előírás a fentiekben felsoroltak közül nem teljesül, az eljáró területileg illetékes vízügyi hatóság, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság!
I. Talajvízkút megvalósítása előtt vízjogi létesítési engedélyt, majd az elkészült kútra üzemeltetési engedélyt kell kérni.
II. Az engedély nélkül létesült kutakra és a vízjogi létesítési engedélytől eltérően létesült kutakra fennmaradási engedélyt kell kérni. A fennmaradási engedély akkor adható meg, ha a kút nem sért vízgazdálkodási, környezetvédelmi, egészségügyi és építésügyi érdekeket sem.
III. Kút megszüntetésére (eltömedékelésére) megszüntetési engedély alapján kerülhet sor.
A kútra az ingatlan tulajdonosnak az üzemeltetési/fennmaradási engedélyt akkor is meg kell kérnie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja. Ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt!
Az engedélyezési eljárások ügyintézési ideje: a kérelem beérkezését követő naptól számított 60 nap. Az engedélyezési eljárások illetékmentesek (a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 31. § (2) bekezdés b) pont).
Amennyiben a kút házi ivóvízigény kielégítését is szolgálja, az engedélyezési eljárásban szakhatóságként a megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala működik közre.
Talajvízkút vízjogi létesítési engedélyezése
A kérelem tartalmi követelményei:
• A 41/2017. (XII.29.) BM rendelet (továbbiakban: BM rendelet) 2. melléklet I. pontja szerint összeállított tervdokumentáció (Benne a 101/2007. (XII. 23.) KvVM r. 13. § (2) bekezdése alapján fúrt kút esetében a kútfúró szakmai végzettségét igazoló dokumentumok; az alkalmazandó kútfúró berendezésre a bányafelügyelet által kiadott megfelelőségi tanúsítvány vagy az EK megfelelőségi nyilatkozat);
• A tervezői jogosultságot bizonyító Magyar Mérnöki Kamara által kiállított igazolás (101/2007. (XII. 23.) KvVM r. 13. § (1) bekezdése);
• Az ingatlan tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben a kút létesítésével érintett ingatlan nem az építtető tulajdonában van
Engedély nélkül létesített talajvízkutak fennmaradási engedélyezése
A talajvízkutak (ásott, vagy fúrt kút) használatba vétele, üzemeltetése vízjogi fennmaradási engedélyhez kötött tevékenység, tehát nem bejelentésköteles, hanem engedélyköteles!
A Vgt. 29.§ (7) bekezdése értelmében a 2019. január 1. napját megelőzően vízjogi engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően létesített, vagy üzemeltetett talajvízkutak esetében a vízgazdálkodási bírság fizetési kötelezettsége alól mentesül az, aki 2023. december 31-ig benyújtja vízjogi fennmaradási engedély iránti kérelmét.
A kutak vízjogi engedélyezése a települési önkormányzat jegyzőjének feladata. A meglévő kutak fajtájuk szerint más feltételeknek kell megfelelniük.
1.) Fúrt kút
• A BM rendelet 2. melléklet pontja szerint összeállított, a meglévő kút adatait tartalmazó felmérési tervdokumentáció (NEM FORMANYOMTATVÁNY).
• A tervdokumentációt olyan szakember készítheti el, aki az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzetséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja. (Ha valaki a fúrt kút fennmaradási engedélyezési dokumentációt VZ-VKG tervezői jogosultsággal rendelkező szaktervezővel készítteti el, azt is el kell fogadni.) A BM rendelet hivatkozott mellékletének 6.9. pontja szerinti „Nyilatkozat” a tulajdonos és a dokumentációt elkészítő szakember, vagyis a kútfúró képesítéssel rendelkező személy vagy a szaktervező által is aláírásra kell, hogy kerüljön. Az aláírásokkal ellátott „Nyilatkozat” csak abban az esetben fogadható el, ha az abban foglalt feltételek teljesülése fennáll. A kút nem megfelelő, a szennyezés bejutását lehetővé tevő lezárása, vagy annak hiánya esetén a „Nyilatkozat” nem fogadható el.
• Tulajdonjog igazolása (a tulajdoni lapot a hivatal kéri le). Az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos eltérése esetén a tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata szükséges (R. 5.§ (2) bek.)!
• Nyilatkozat arról, hogy a kútból kitermelt víz éves felhasználása nem haladja meg az 500 m³-t.
2.) Ásott kút
• A BM rendelet 2. melléklet pontja szerint összeállított, a meglévő kút adatait tartalmazó felmérés tervdokumentáció (NEM FORMANYOMTATVÁNY).
• Ásott kutak esetében a jogszabály nem teszi kötelezővé a BM rendelet szerinti dokumentáció szakember általi elkészítését, tehát azt a kút engedélyének kérelmezője, azaz a leendő Engedélyes is összeállíthatja a jogszabályban előírt műszaki tartalommal.
• Tulajdonjog igazolása (tulajdoni lapot a hivatal biztosítja). Az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos eltérése esetén a tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata (72/1996.(V.22.) Korm.r. 5.§ (2) bekezdés).
• Nyilatkozat arról, hogy a kútból kitermelt víz éves felhasználása nem haladja meg az 500 m³-t.
Függelék
41/2017. (XII. 29.) BM rendelet
a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról
2.melléklet
II. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma
1. Kérelmező neve, állandó lakhelye, anyja neve, születési helye, ideje.
2. A vízjogi létesítési engedély száma, kelte, kiállító hatóság (fennmaradási engedélykérelem esetén nem kell kitölteni).
3. A kút helye: irányítószám, település, közterület jellege, házszáma, helyrajzi száma, koordináták (földrajzi szélesség és hosszúság, vagy EOV).
4. A vízhasználat célja: háztartási vízigény, házi ivóvízigény.
5. Ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredménye.
6. A kút műszaki adatai:
6.1. talpmélység (terepszint alatt, méterben), nyugalmi vízszint (terepszint alatt, méterben);
6.2. csak fúrt kút esetében:
6.2.1. iránycső anyaga, átmérője, rakathossz,
6.2.2. csövezet anyaga, átmérője, rakathossz,
6.2.3. szűrőzött szakasz mélységköze, átmérője, kialakítása, típusa,
6.2.4. csak ásott kút esetében: kútfalazat anyaga, átmérője (mm/mm), helye (m-m); vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat, helye (m-m).
6.3. A kút-felsőrész kialakítása (fúrt kút és vert kút esetében): akna, kútház, kútszekrény, kútsapka.
6.4. A kút lezárása ásott kút esetében: fedlap, anyaga.
6.5. csak vert kút esetében a csövezet anyaga, átmérője (mm), a csövezet rakathossza (m-m), a szűrőzött szakasz mélységköze (m-m), a szűrő típusa.
6.6. A használat során keletkező szennyvíz mennyisége, elhelyezése.
6.7. Fényképfelvétel a kútról és környezetéről.
6.8. Fúrt kút esetében, ha vízjogi létesítési engedély alapján történt a kivitelezés, a kútr. 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása.
6.9. Nyilatkozat (aláírja a tulajdonos, fúrt kút esetében a jogosultsággal rendelkező kivitelező is; fennmaradási vagy létesítési engedéllyel nem rendelkező kút üzemeltetési engedélye iránti kérelem esetében a kútr. 13. §-ban megjelölt szakember: a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet).
3. Talajvízkút vízjogi megszüntetési engedélyezése:
Eljárás indulhat:
– az ügyfél kérelmére vagy
– hivatalból
A kérelem tartalmi követelményei:
• A 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. melléklet III. pontja szerint összeállított tervdokumentáció
• A tervezői jogosultságot bizonyító Magyar Mérnöki Kamara által kiállított igazolás (101/2007. (XII. 23.) KvVM r. 13. § (1) bekezdése)
• Tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben a megszüntetendő kút által érintett ingatlan nem a kérelmező tulajdonában van
• Eljárás illetékmentes: (1995. évi LVII. törvény 31. § (2) bekezdés b) pont)
Vonatkozó jogszabályok:
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény,
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény,
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,
a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet,
a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet,
a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet
a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet
a vízügyi biztonsági szabályzat kiadásáról szóló 24/2007. (VII.3.) KvVM rendelet
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.
Kelt Győrság, 2023. április 13.
dr. Vanyus Gábor
jegyző